Idõtlen régen dél és észak összeszõtte földjét
Mint a nagyvilágnak része, az óceán s a Föld így lett egésszé
Ez egy egybefüggõ földrész, egy nagy sziget, ahonnan félve evezünk
Egy õsi kontinens, amitõl távol sodor a szél
Egynek hisszük a múltat, bár messze van, mindig keresünk
Nyomokat, mik megmutatják, hogy él még bennünk a remény
Hol az a Föld, és hol az az Ég
Ami összeért idõtlen rég?
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég
Ami bennünk él mindörökké?
Mint az élet melegágya, a közös Föld erõt gyûjtött magába
Hogy az idõ jelére várva szétfeszüljön minden irányba
Ez egy egybefüggõ földrész, egy nagy sziget, ahonnan félve evezünk
Egy õsi kontinens, amitõl távol sodor a szél
Egynek hisszük a múltat, bár messze van, mindig keresünk
Nyomokat, mik megmutatják, hogy él még bennünk a remény
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég
Ami összeért idõtlen rég?
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég
Ami bennünk él mindörökké?
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég
Ami összeért idõtlen rég?
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég
Ami bennünk él mindörökké?
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég?
(Hol az a Föld? Hol az az Ég?)
Mondd, hol az a Föld, és hol az az Ég
(Hol az a Föld? Hol az az Ég?)
Ami bennünk él mindörökké...
(Hol az a Föld? Hol az az Ég?)
Ami bennünk él mindörökké...?
(Hol az a Föld? Hol az az Ég?)
(Hol az a Föld? Hol az az Ég?)
(Hol az a Föld? Hol az az Ég?)
|
